Categories Engin Akyürek

Engin 39 éves lett

Tegnap ünnepelte Engin a 39. születésnapját. A közösségi médiát ellepték a jókívánságok, minden róla szólt.

Kollégái is és a STAR TV (ezen a csatornán fut A nagykövet lánya) is felköszöntötte őt.

A nagykövet lánya stábja is vele ünnepelt. Az asztalon előtt két torta látható, az egyik a születésnapi adománygyűjtő egyesület által készíttetett torta UNICEF felirattal, a másik rajongók által küldött torta, ezen Engin, mint Sancar zeybeket táncol.

Az ArtIstanbul pedig közzé tett egy képet, amelyen Engin a rajongóktól kapott ajándékok között mosolyog. Mindenkinek megköszönték, hogy Engint felköszöntötték a születésnapján.

Categories A nagykövet lánya

A nagykövet lánya 23. rész – epizódismertető és képek

Bár Nare egy pillanatra mindent elfelejt, mégsem tud megbocsátani Sancarnak. És amikor megtudja, mit tett Menekşe Melekkel, megőrül. Eljött az ideje, hogy a nagykövet lánya mindenkit számon kérjen a múltért.

Mivel Sanca visszavonult a cégvezetéstől, így Zehra Gedizzel kerül szembe. Nare a kikötőben kezd dolgozni és felveszi Mügét is, ez a helyzet sem Kahramannak, sem és Gediznek nem tetszik, a barátság kora lejárt, és a fájdalom kora kezdődik el.

Menekşe teljesen kikel magából, amikor megtudja, hogy Sancar beadta a válópert, és úgy dönt, hogy Kavruk és Eşe hennaestjén kezdi el megvalósítani terveit. Be akarja engedni Akınt a házba, és hagyja, hogy elvigye Meleket, de amit csinálnak, Melek életét veszélyezteti.

Categories Egyéb

Mardin: Rövid utazás egy misztikus birodalomba

Mardin Törökország délkeleti gyöngyszeme. Kulturális és történelmi emlékei, valamint kőházai miatt egy olyan csoda, amit mindenképpen látni kell, és aki ismeri Engin Akyürek sorozatait, az jól tudja, hogy a Bir bulut olsam (Ha felhő lennék) című épp Mardinban játszódik, ezért is érdemes egy kicsit közelebbről is megismerkedni vele.

Ami először szembejön a látogatóval, egy felirat: „Mardin – olyan, mint egy mese”. És valóban, minden utazó megélheti a saját meséjét ebben a lenyűgöző városban. Ha csak 2 rövidebb napot tudunk itt eltölteni, az sajnos mindenre nem elég, de így is ízelítőt kaphatunk ebből a csodás helyből.

Isztambulból két órás repülés után érkezünk meg a misztikus hangulatú kőházak városába.

Két város egy földön

A város két részből áll: régi és új Mardinból. Míg a régi rész a város legismertebb arcát mutatja híres kőházaival, addig az új Mardin tele van magas, vasbetonból épített épületekkel. A repülőtértől Kızıltepe kerületig tart az óváros, innen a sötét, modern épületek sziluettje nem látszik, így lehetőségünk van arra, hogy jobban megismerhessük, milyen is lehetett a város egykoron.A városba járva az első állomásunk legyen az asszír közösség Kırklar (negyvenek) temploma, amit egy hatalmas udvaron keresztül lehet megközelíteni, és van egy nagy harangtornya is. A templom belsejében a közel-keleti kereszténységre jellemző formájú kőívek, oszlopok, szentek szobrai, keskeny ablakok és az oltárt fedő, kézzel festett terítők fogadják a látogatókat.

Az, hogy a felfedezését egy templom látogatásával kezdjük, lehetőséget ad arra, hogy bepillantást nyerjünk egy olyan város életébe, amely a kultúrák és vallások olvasztótégelye. A város lakói, legyenek azok törökök, kurdok, arabok, yazidik vagy asszírok, kölcsönös toleranciával viseltetnek egymás kultúrája és vallása iránt.

A templom felfedezése után tegyünk egy sétát a kőházakkal szegélyezett hosszú utcákon! Ezek a kőházak jól tükrözik Mardin földrajzi jellemzőit. Az építésük során felhasznált mészkő jó hőszigetelő, és nem mellesleg jól faragható, így ideális építőanyag volt az egyedi stílusú épületek kialakításához, mindemellett pedig helyből származik. A házak elég közel épültek egymáshoz, de ez nem vesz el szépségükből. Mivel ezen épületek védelem alatt állnak, Mardin népszerű központja Törökország kulturális turizmusának.

Utunkat a Rézművesek bazárjában (Bakırcılar Çarşısı) folytassuk. A múltban a fémkalapácsok hangja visszhangzott innen az egész városban, manapság azonban a bazár sokkal inkább a kávé-, fűszer- és a dohánykereskedők körében kedvelt.

Következő állomásunk legyen a Nagymecset (Ulu Cami), ami a város szimbóluma, klasszikus artukid stílusban épült, kupolája lekerekített. A mecset eredetileg két minarettel épült, de napjainkban már csak az egyik látható. A 11. században épült, és 16 felirat olvasható rajta szeldzsuk, artukid és oszmán stílusban. A dzsámit II. Abdul-Hamid uralkodása alatt rekonstruálták, majd egy átfogóbb helyreállítást is végeztek rajta a köztársaság idején.

Városi múzeum

A város másik érdekes látnivalója a Sakıp Sabancı Városi Múzeum és a Dilek Sabancı Művészeti Galéria. Az épület az ékszerbazár közelében található, II. Abdul-Hamid szultán uralkodása alatt épült, és eredetileg istálló volt. Az építész egy örmény, Sarkis Elyas Lole volt. A múzeumban különböző vallású emberek sírkövei, Mardin hagyományos kézműves munkái, ékszerek, szőttesek, szappanok és kőfaragványok is láthatók. Az épület földszintjén van a galéria, ahol időszakos kiállításokat szerveznek. Korábban láthatták már itt az érdeklődők Abidin Dino török művész alkotásait is.

Természetesen Mardinban számos más egzotikus hely is található, a vár, a Zinciriye medresze, vagy az ókori Dara városa. Két nap azonban nem elég ahhoz, hogy ezeket is mind felkeressük, ezért azt javasoljuk, hogy aki meg szeretné ismerni a város minden szegletét, az hosszabb időt töltsön el itt.

Forrás: Türkinfo

Categories A nagykövet lánya

Az InterMedya A nagykövet lányával vesz részt a MIPCOM vásáron

A járvány miatt az évente Cannesban megrendezésre kerülő filmes vásárt a szervezők oly módon törölték, hogy csak online tartják meg. A digitálisan, “MIPCOM Online +” néven megrendezésre kerülő vásár október 5. és november 17. között kerül megrendezésre. Az idei vásár díszvendége Korea.

Számos nagyvállalat, mint például a BBC Studios, az ITV Studios és a Fremantle is részt vesz a digitális vásáron, ami viszont számunkra igazán érdekes, hogy az InterMedya is megjelenik, és olyan sorozatokat visz magával, mint A nagykövet lánya, a Ramo, vagy A remények földje.

A vásár ideje alatt bemutatásra kerül a tavalyi év legnézetebb török filmja, a Csoda a 7-es számú cellában.