Categories Kafasına göre

Kafasına göre novella – A tökéletlen hazugságok ideje

A magazin 2019. november-decemberi számában megjelent novella részlete:

“Amikor megkaptam a bizonyítványomat, 7 egyes volt benne. Soha nem találkoztam még az egyes szám csúfságával. Az egyes lapos, vékony szám volt, görbület nélkül. Amikor heten álltak ugyanazon a helyen, hirtelen eltűnt minden gyönyörűség, ami rájuk ült. Az első gyermek az, aki büszkévé teszi a családot, azonban az “egyeseim” nem teszik büszkévé az én családom.

Hakan várt rám az iskola udvarán. Bizonyítványa a nadrágja hátsó zsebében pihent. Vajon neki hány “egyese” lett? Kezemben volt a bizonyítványom, és azt kérdeztem:

– Milyen lett a bizonyítványod?

– Milyen lett a tiéd? – kérdezett vissza.

Összekuszálódott hajával és makacsságával mindig ezt csinálta. Azt hihetnénk, hogy két tudós, akik megkapták a „TÜBİTAK” díjat, tudományos munkájukról beszéltek.”

A teljes történet itt olvasható >>>

Categories Kafasına göre

Kafasına göre novella – Időtlen

A magazin 2019. szeptember-októberi számában megjelent novella részlete:

“1 óra 13 perc telt el azóta, hogy találkoztunk.

Honnan tudom? Soha nem éltem olyan pillanatot, hogy teljesen jelen lennék, anélkül, hogy az időre gondolnék. Meg kellett néznem a telefonom képernyőjét, hogy megemészthessem, amit érzek. Szerelmes voltam? Vagy egy újonnan megismert személy ismeretlenje hívott meg utamra?

Olyan voltam, mintha egy szikla szélén lennék, ahonnan egyetlen óvatlan lépéssel leeshetnék. Az adrenalin nevű vegyi anyag irányította a testemet. Egy másik lélek, amelyet még soha nem éreztem, megszállta a szívemet és a hangomat. A legegyszerűbb magyarázat az volt, hogy találkoztam valakivel a Bagdad sugárút egyik kávézójában.”

A teljes történet itt olvasható >>>

Categories Kafasına göre

Kafasına göre novella -Az én hibám

A magazin 2019. július-augusztusi számában megjelent novella részlete:

“Álomba merülve ismeretlen arcok között bolyongtam ismeretlen helyeken. Az elmúlt időszakban a lepedő és a paplan közé szorított testem gyakran került ebbe a környezetbe és időzött ott, amelyet „álomnak” hívtak. Az „időzött” alatt azt értem, hogy reggel mindenre emlékezni kell, és műszaki hozzáértéssel álmokat tervezni. Álmaim óramű pontosságal történtek az elmúlt két hétben.

Alvásom legédesebb része az a pillanat volt, amikor rájöttem, hogy álmodom, és ekkor kétkedve gondoltam arra, hogy ez valóság lenne. Talán amit álmomban láttam, az a világ legtisztább oldala volt, olyan, amit valóságosnak gondoltam.”

A teljes történet itt olvasható >>>

Categories Kafasına göre

Kafasına göre novella – Zargana Ismail

A magazin 2019. május-júniusi számában megjelent novella részlete:

“Ismail nem tudta megszokni, hogy járás közben érzi a hideget a lábán. Ankara hidege kegyetlenül be tudott szivárogni a testedbe a leggyengébb pontodnál, és a tested belsejében utazva el tudott jutni olyan helyekre, ahol az érzés fokozódhat. Ismail lábai mindig hidegek voltak. Gyenge lábai, amelyek ellentmondanak a rendezetlen arcának, nehezen viselik a testét. Éppen be akarta fejezni a középiskolát. Ha a lába nem fagynának meg ezeken az utakon, ahol járni szokott, bekerülhetne ösztöndíjjal egy egyetemre.

A hideg levegő, amelyet belélegzett, elakadt a torkában. Érezte a hideget a lábán és a lélegzetét a talpán. A cipő talpán lévő kötések jól illeszkedtek rendezetlen arcához. Azt kívánta, bárcsak vastag talpú csizmája lenne; akkor nem bánná Ankara hidegét vagy az iskolába vezető utat.”

A teljes novella innen érhető el >>>>

Categories Kafasına göre

Kafasına göre novella – Problémánk van

A magazin 2019. március-áprilisi számában megjelent novella részlete:

“Volt előttem egy szó saláta. Az emberek, anélkül, hogy tudták volna, mit mondanak, egy zsíros húsos tányérba kezdték mártani a mondataikat. Aki lassan beszélt és problémáját fedte fel előttünk, azt próbálta elmondani nekünk, hogy értelmesebb és mélyebb problémái vannak.

Mi a probléma egyébként? Ez egy finoman kidolgozott, ember által előidézett betegség, amely jön és megy, vagy makacsul helyben marad, ha unatkozik. Ez a betegség, amelyet „problémának” nevezünk, fészket szeret építeni, ahol megtelepszik, majd elterjed. Amikor árnyékot vet az elméjére, lassan tamburint játszik szívének húrjaival, és nyugtalanná teszi magát, testét egy szárított kovásztalan kenyér darabjává változtathatja.”

A teljes novella innen érhető el >>>