Category: Kafasına göre

A magazin 2023. szeptember-októberi számában megjelent novella egy részlete:

“Hónapok teltek el azóta, hogy elkezdtem számolni, hány napja nem tudok aludni, és a szemhéjam redőnye beszorult a szemgödrömbe, nem tudtam becsukni. Valahányszor megpróbáltam becsukni a szemem, savak képződtek a gyomromban, a szívemből kapott bátorsággal az egész testemet körbejárták, először az orrlyukaimat, majd az álmos szemeimet égették meg. Szívem fájdalma az egész testemet átjárta. A szerelmi fájdalom kémiai hatású következményeit tapasztaltam, és hónapokig nem tudtam aludni. Az orvosok, pszichológusok, gyógyszerek és számtalan, interneten nézett elalvást segítő videó sem működött.”

A teljes történet itt olvasható >>>

A magazin 2023. július-augusztusi számában megjelent novella egy részlete:

A Satılmış név jelentése és a névadás oka; ez a név általában vidéken elterjedt és olyan családok adják a következő babájuknak, akiknek az előző babája meghalt, hogy az újszülött ne haljon meg. 

„Satılmış összes testvére meghalt, amint megszületett. Amikor az anyja újra teherbe esett, azzal a reménnyel, hogy most életben marad gyermeke, először Allah-hoz, majd minden élőlényhez szólt: „Ha fiam lesz, Satılmışnek fogom nevezni, ha lányom lesz, t pedig Satınak.” Satılmış története a többi Satılmışhez hasonlóan úgy kezdődött, hogy életben kell maradnia. Egyedüli gyermekként nőtt fel, szülei minden elvárása azon aggodalmon alapult, hogy ne haljon meg, és jó élete legyen.

A teljes történet itt olvasható >>>

A magazin 2023. március-áprilisi számában megjelent novella egy részlete:”

A préri közepén volt egy falu, rideg levegőjű és talajú. A szél elmélyíti az ember arcán a finom vonalakat és mindenki arcára mosolyra hasonlító kifejezést kölcsönöz. A birkáktól a kecskéig, a szarvasmarháktól a rókákig, minden élőlény szelleme elszabadult itt a hatalmas prérin. Több ezer éves fájdalmat hordoznak magukban, amely minden lélegzetvétellel átjárja a földet, anélkül, hogy az emberek észre vennék. És bár a falu neve Şenköy volt, a szél által hajlított nyárfákon kívül nem lehet találkozni itt egyetlen mosolygós, a természettel összefonódó lénnyel sem. Először a falut kellett szeretni és birtokolni, mint egy szerető, aki messziről figyel, sokáig nem mutatja ki érzéseit, szerelmét. Még ha szeret is, nem enged el, az általa okozott fájdalommal kihasználja az érzéseidet, és ott összeköt benneteket a földet erősen fújó széllel.”

A teljes történet itt olvasható >>>

A magazin 2023. január-februári számában megjelent novella részlete:

“Bemásztál az eperfa legtörékenyebb, karcsú ágai közé, más kamaszok tömege a fa alatt kórusban kiabál, hangosabban szólal meg azok hangja, akik korábban már képesek voltak leugrani ebből a magasságból, az intelligenciád nincs olyan szinten, hogy kiszámítsa az esés komolyságát a súlyod alapján a gravitáció törvénye szerint és megakadályozd a pubertás hormonjaid áramlását, taps, fütyülés, szitkok, gázos frázisok repkednek a levegőben. A levegőben röpködő varjak, az eperfa kiszáradt leveleibe burkolt verebek mosolyogva figyelik a helyzetet. Ha nem bírod tovább, és hagyod, hogy lezuhanj az eperfa tetejéről, először a talaj illata égeti meg a torkod, megvisel a fájdalom, amit érzel, énekes koldusok, fizetett tapsolók hangja keveredik a varjak nevetésével. Ettől jobban bedagad a bokád, és amikor a lábad úgy dagad, mint egy dob, és kórházba kerülsz, akkor rájössz, hogy a pubertás már csak ilyen.”

A teljes történet itt olvasható >>>