A magazin 2020. március-áprilisi számában megjelent novella egy részlete:
“Voltak saját mondataink. Azok a kifejezések, amelyek nem „te”-vel kezdődtek, és „én”-nel folytatódtak, hanem úgy, hogy „mi”. Most jobban hiányzik a „mi”, mint a „te” …
Egy mondatot írtam egy üres papírra. Lehet ez a mondat egy történet kezdete? Nem tudom, elkezdhetném-e jobban megírni a történetemet. Ez a mondat az üres papír és köztem hosszas gondolkodás eredménye volt. Az asztal és a szék közötti távolság, valamint a rossz testtartásom enyhe hátfájást okozott. Valójában ennek a fából készült széknek a testemre gyakorolt hatása arra késztetett, hogy mondatokat írjak egy kész kapcsolatról. Tudom, hogy nem kezdhetem el a történetemet, amíg le nem ülhetek egy kényelmes székre, egy megfelelő asztalhoz és nem ihattam egy csésze jó teát. A hát alsó részén jelentkező enyhe fájdalom megváltoztathatja az egyes mondatok textúráinak színét. Mint amikor fogfájásunk van, íztelenné és sötétté teheti az életünket.”
A novella teljes egészében itt olvasható >>>