A Kafasına göre magazin 2015. október-novemberi számában megjelent novella egy részlete:
“A forró idő arra ösztönözte az embereket, hogy családjaikkal útra keljenek, és így gyönyörű hazám, amelyet három oldalról víz vesz körül, olyan lett, mintha egy felfújható úszómedencébe helyezték volna. A vonatok és az utak tele voltak polgártársaimmal, akik szalmakalapjaikat felvéve vizet kerestek, ahol áztathatták lábukat. Sőt, az egyik ötcsillagos szálloda „Bayram of Sweets” nevű étele olyan ízletes volt, hogy aki fogyasztott belőle, úgy felpuffadt, mintha párolt húst evett volna. Semmit sem tehetett senki a hőség ellen. Megpróbálni legyőzni a természetet az emberekre jellemző butaság volt, és lehetetlen is volt 16 Celsius fok alá csökkenteni. Így én a ház leghűvösebb helyén döner kebabot készítettem és azon kaptam magam, hogy be is csomagolom. Karjaim és kezeim a székhez tapadtak, az ajtók és ablakok tárva nyitva voltak, fejemmel és fenekemmel hívtam a szelet, csak nehogy hívatlan vendégként jöjjön. Arra gondoltam, a legjobb dolog ebben a melegben egy olyan helyre menni, ahol vízbe lógathatom a lábam, mint előrelátó embertársaim. A telefonomon lévő internet segítségével próbáltam jegyet találni magamnak és jól szervezett polgártársaim miatt könnyekig meg is hatódtam.”
A teljes történet itt olvasható >>>