Category: Érdekességek

A török esküvő nagy esemény, ahová több száz embert hívnak meg a családdal és barátokkal együtt. A törökök ugyanis szeretik az életük fontos eseményeit olyanokkal is megosztani, akikkel még csak most találkoztak először. Az ünnepségre akár – épp az országban járó – külföldieket is meghívhatnak.

Ha még sosem jártak török esküvőn, semmiképpen ne utasítsanak vissza egy ilyen meghívást, mert így bepillantást nyerhetnek a török hagyományokba. Ugyan az idő múlásával a törökök közül is sokan választják a modern esküvői szertartást, de azért még mindig vannak olyanok, akik a régi hagyományokhoz ragaszkodnak.

Mi is történik a török esküvőn?

Az esküvő az ország minden részén egy kicsit más és más, ez főként a vallási hagyományokból fakad, valamint függ a mennyasszony és a vőlegény neveltetésétől is. A kisebb falvakban az esküvők 3 napig is tarthatnak, a városokban már inkább az egynapos esküvők a jellemzők.

A kisebb falvakban az egész lakosság együtt ünnepel, és gyakran tartják az esküvőt a falu főtéren. A helyi asszonyok készítik az ételeket a vendégeknek, a férfiak pedig tradicionális zenét játszanak és mindenki együtt táncol éjszakába nyúlóan.

A másik oldalon, a városi esküvőket gyakran tartják ún. esküvői szalonokban. Ekkor egy napon van a házasságkötés és a lakodalom is, ahol ételeket és frissítőket szolgálnak fel, megtörténik a torta felvágása és az ajándékok átadása, miközben egy zenekar játssza a zenét. A házaspár a következő nap elindul a nászútra.

Vallási esküvők Törökországban

Kétfajta esküvő létezik Törökországban: az egyházi és a polgári. Egyházi szertartás esetén nincs eskü és írásos dokumentum sem. Az imám (vallási vezető) elmegy a házhoz és a házasulandókat két tanú jelenlétében összeadja. Ez azonban jogi szempontból nem tekinthető házasságkötésnek. Emiatt néhány konzervatívabb pár megtartja mindkét esküvőt, és a vallásit úgy tekintik, mintha eljegyzés lenne. A modern párok legtöbbször csak a polgári esküvőt választják.

Piros szalag a menyasszony derekán

A török mennyasszony csodálatosan néz ki hatalmas fehér ruhájában. Néhányan a fejüket is elfedik, mások pedig órákat töltenek el a sminkesnél és a fodrásznál, hogy tökéletesen nézzenek ki. A fehér ruha mellett sok török mennyasszony egyfajta övet is visel.

A derekukra kötött piros szalag szüzességüket jelképezi. A múltban az öv hiánya pletykákra adott okot, a modern városokban és falvakban azonban már a mennyasszony döntheti el, hogy viseli-e avagy sem.

A mennyasszonyi cipő talpa

Ez az esküvői szokás hasonló jelentéssel bír mint a mennyasszonyi csokor elkapása. A mennyasszony barátnői felírják nevüket a cipője talpára, és akinek a neve az éjszaka végére lekopik, az fog legközelebb férjhez menni. Általában ez történik minden névvel, hacsak nem alkoholos filccel írják fel.

Mit viseljünk egy török esküvőn?

A távoli falvakban nincs megkötés, máshol elegánsan kell felöltözni. A férfiak öltönyt viselnek, a nők bármit választhatnak, de a szoknyájuk vagy ruhájuk nem lehet térd felett érő és nem lehet kivágott. Ha egy család konzervatív, akkor a vállak sem lehetnek fedetlenek. Azonban a nagy kalapokat felejtsük el, a törökök nem viselnek ilyeneket.

Ajándékok

Ha valakit meghívtak egy török esküvőre, nem kell az ajándékosztályon időznie. Felejtse el a kenyérpirítót, a vízforralót vagy hogy egy ajándéklistával kering a boltban. A törököknél csak két lehetséges ajándék létezik. Miután a pár kimondta a boldogító igent és aláírták a szükséges papírokat, piros szalagokat akasztanak az ifjú pár nyakába. A vendégek ekkor vagy aranyérméket, ékszereket tűznek fel rájuk vagy papírpénzt. Ez egy praktikus hagyomány, mert ezzel már megalapozzák a pár közös jövőjét és nem kell attól tartaniuk, hogy két vagy több kenyérpirítójuk is lesz.

Török esküvői hagyomány: az autó konvoj

Az ifjú pár feldíszített autójukkal csatlakozik a vendégek menetéhez, és hangos dudálás közepette vonulnak végig az utcán. A gyerekek megállítják az autókat és megpróbálnak pénzt kérni az utasoktól. Ha megkapták, akkor engedik csak tovább az autókat, és a fiatal pár mehet házasodni, hogy azután boldogan éljenek.

Forrás: Türkinfo

Mint az bizonyára minden Engin Akyürek rajongó jól tudja, a színész több sorozatában is táncolt már és magánéletében is szívesen táncol. Ezek a táncok a Zeybek és a Halay, melyekről néhány gondolatot osztunk most meg veletek.

A Zeybek Nyugat-Anatólia elterjedt néptánca. Egy vagy két személy vagy egy kisebb, férfiakból álló csoport adja elő, neve Anatólia központi részein „seymen”. A Zeybek táncok általában 9/8-os üteműek, és különböző tempójúak, például nagyon lassú, lassú, gyors és nagyon gyors. A nagyon lassú Zeybek táncok 9/2-es, a lassúak 9/4-esek, mások pedig 9/8-as üteműek. Különösen a lassú zeybeknél a hagyományos hangszer a dob-zurna kombináció. A 2 dob és 2 zurna együttes használata hagyomány, az egyik zurna funkciója a kíséret, más szóval egy második állandó dallammal kíséri a dallamot. A dob-zurna mellett baglamát, nádsípot is használnak a gyors Zeybek-táncokhoz.

A Halay a néptánc stílusok regionális kategóriája Anatólia közép- és délkeleti részén. A táncot kísérő zene a zurna és a davul. Lassan kezdődik és felgyorsul. Hagyományos tánc, amelyet többnyire esküvőkön játszanak. A Halay táncosok általában kört vagy vonalat alkotnak, miközben a kisujjal vagy vállvetve, vagy akár kéz a kézben tartják egymást. Az utolsó és az első táncos kezében egy kendő van.

Információk forrás: Wikipédia

Az áldozati ünnep Törökország kulturális életének az egyik legfontosabb eleme, és amint többet megtudunk róla, máris jobban megértjük a törököket.

Az áldozati ünnep – mint a neve is mutatja – egy állat feláldozásával kezdődik, amelyre az első nap kora reggel kerül sor. Néhány család ezt a feladatot egy hentesre bízza inkább, mások jobban szeretik, ha a család férfi tagja végzi el a rituálét. Amikor az állatot levágták és húsa a hűtőszekrénybe kerül, megterítik az asztalt és elkészítik a kavurma nevű ételt, ami egy pirított hús. Ez az étel az ünnep fő attrakciója és könnyű is elkészíteni. Hagymával és a török joghurtitallal, az ayrannal nagyon jó párosítás.

Az iszlám vallás szerint az áldozat története egészen Ábrahám prófétáig vezethető vissza. Ábrahám felesége nem tudott gyermeket szülni, és mivel Ábrahám gyermeket akart, így egy másik nőt vett feleségül, aki megajándékozta őt egy fiúval, ő volt Izmael. Ábrahám megfogadta, hogy ha első felesége mégis szül neki gyermeket, akkor elsőszülött fiát feláldozza Istennek. Néhány évvel később első felesége is életet adott egy gyermeknek. Ábrahám másnap kivitte Izmaelt a pusztába, és kész volt feláldozni őt, de ekkor megjelent mellettük egy kos, és Isten leszólt hozzá az égből: arra kérte, hogy ne fiát, hanem a kost áldozza fel. Ez a történet a Bibliában is megtalálható, de ott Ábrahám fia Izsák néven szerepel.
Az iszlám vallásban az áldozatbemutatás az imádság egyik formája. A muzulmánok szerint ez az egyik módja annak, hogy közel kerüljenek Allahhoz, tehát ez egy vallási rituálé, amelyet minden évben megtartanak.

Az ünnep legfontosabb jellemzője a társadalmi szerepvállalás: amikor az étel elkészül, a családok megosztják azt szomszédjaikkal és olyanokkal, akik nem tudják megfizetni az áldozati állat beszerzését.
Az ünnepre való készülődés már az ünnep előtti napon megkezdődik, az emberek elmennek vásárolni és kitakarítják a házaikat, és ha a család esetleg elutazik az ünnepen, akkor az utazás előkészületei is ekkor kezdődnek.

A Kurban Bayramı négynapos ünnep, és az áldozati állatot az első három napon vágják le. Áldozati állatnak legjobb a juh, a kecske, a szarvasmarha, a bivaly és a teve. A legfontosabb kritérium azonban, hogy az állat egészséges, megfelelő korú legyen és gondoskodni kell arról, hogy az állat ne érezzen fájdalmat.

Az iszlám naptár 11-12 nappal rövidebb, mint a Gergely-naptár, ezért az áldozati ünnep éppúgy, mint a többi vallási ünnep is, minden évben 11-12 nappal korábban kezdődik, mint az előző évben.

Forrás: Türkinfo

A teljes cikk itt olvasható >>>