Categories Kafasına göre

Kafasına göre novella – A buszon

A magazin 2020. július-augusztusi számában megjelent novella egy részlete:

“Hosszú évek óta, mindig, amikor megkapta az esküvői meghívót, úgy teljesítette kötelességét, hogy telefonon köszöntötte a házaspárt, majd miután visszatértek a nászútról, elküldte nekik ajándékát – vagy pénzt, vagy ékszert. De amikor az, aki megházasodik, gyerekkori barátja, nem teheti azt, hogy telefonon küldje el neki jókívánságát …

– Ha nem jössz, őszintén mondom, nem házasodom meg….

– Hmmm …

– Nem bocsátom meg neked …

– Hmmm …

– Ne felejtsd el, hogy te vagy a tanúm…

Lehetséges kifogásokat keresett, hogy ne kelljen gyermekkori barátja, Ercan esküvőjére elmenni, de ezek nem hatották meg őt …

Ercan hangja sürgető volt és válaszra várt, így lehetetlen volt bármilyen ellenérvet is felhozni.

– Mindenki eljön az esküvőre.

– Hmmm …”

A teljes történet itt olvasható >>>

Categories Kafasına göre

Kafasına göre novella – Ha Pinokkió lennék

A magazin 2020. május-júniusi számában megjelent novella egy részlete:

“Egy hetem volt a házi feladatra, de fogalmam sem volt, mit írjak. Annak ellenére, hogy próbáltam minden este az íróasztalnál ülni és firkálni valamit, az üres fehér oldalt bámultam csak, mielőtt elkezdtem volna írni a második mondatot. Ha az írás valamiféle tett lenne, akkor az írói létet lehetne érezni. Nagyon nehéz volt írónak lenni úgy, hogy olyan mondatokat írjak, amiket megértenek. Talán úgy megírhattam volna, hogy az emberi természet mélységeibe belépve és ott elveszve, olyan dolgokon gondolkodtam volna, hogy ott a gondolataimat gyúrom át, és azután úgy megírom.

Természetesen ebben a korban nem tudtam ezekre gondolni a kezemben lévő radíros ceruzával, de emléksze, hogy féltékeny voltam az írni tudó emberekre. Könnyű volt elképzelnem Pinokkió íratlan napját, de nagyon nehéz volt leírnom. Amikor lehunytam a szemem, láttam az általam létrehozott Pinokkiót, behozhattam az osztályterembe és beszédre késztethettem. Bárcsak lenne egy olyan felvevő, ami láthatná, amit álmodok.”

A teljes történet itt olvasható >>>

Categories Kafasına göre

Kafasına göre novella – Mi

A magazin 2020. március-áprilisi számában megjelent novella egy részlete:

“Voltak saját mondataink. Azok a kifejezések, amelyek nem „te”-vel kezdődtek, és „én”-nel folytatódtak, hanem úgy, hogy „mi”. Most jobban hiányzik a „mi”, mint a „te” …

Egy mondatot írtam egy üres papírra. Lehet ez a mondat egy történet kezdete? Nem tudom, elkezdhetném-e jobban megírni a történetemet. Ez a mondat az üres papír és köztem hosszas gondolkodás eredménye volt. Az asztal és a szék közötti távolság, valamint a rossz testtartásom enyhe hátfájást okozott. Valójában ennek a fából készült széknek a testemre gyakorolt ​​hatása arra késztetett, hogy mondatokat írjak egy kész kapcsolatról. Tudom, hogy nem kezdhetem el a történetemet, amíg le nem ülhetek egy kényelmes székre, egy megfelelő asztalhoz és nem ihattam egy csésze jó teát. A hát alsó részén jelentkező enyhe fájdalom megváltoztathatja az egyes mondatok textúráinak színét. Mint amikor fogfájásunk van, íztelenné és sötétté teheti az életünket.”

A novella teljes egészében itt olvasható >>>

Categories Kafasına göre

Kafasına göre novella – Hayri

A magazin 2020. január-februári számában megjelent novella egy részlete:

“Amikor nagyapja a fülébe súgta a nevét, ő csak sírt és sírt, és folyt a nyála. Annak ellenére, hogy pelenkás csecsemő volt, úgy érezte, hogy élete egész története nagyapja leheletével a lelkébe fújással kezdődött.

– A neved legyen Hayri … a neved legyen Hayri … a neved legyen Hayri.

Elégedetlennek érezte magát, amikor felnézett a plafonra, és keservesen sírt … Bár újszülött volt, elméje és érzékei mégis épek voltak. Később rájött, hogy az, ami a nevével történt, mindenkivel megtörténik, vagyis, hogy amikor csecsemő vagy, és a név, amit a füledbe suttognak, egy jelként egész életeden át elkísér …

 A személyiség, a szabad akarat nem számít ilyenkor. Bármit adsz is neki, azzal megelégszik … Hayri szerencsétlensége az volt, hogy az ok-okozati összefüggést érezte és tárolta is az agyában.”

A teljes történet itt olvasható >>>