A 2018. szeptember-októberi lapban megjelent novella részlete:
“Harun az ajtó másik oldalán állt, és várta, hogy kilépjek a házból. Könnyű kitalálni, mit akar egy gyermek 12 éves korában, de nagyon nehéz átérezni. Harun Aleppóból származott. Anyja a háborúban elvesztette apját, és kénytelen volt nagybátyjával és testvéreivel együtt Törökországba jönni. Egy romos ház első emeletén lakott, amely ház felújításra várt. Az épület, ahol élt Aleppóban, olyan volt, mint amelyet a háború elpusztított. A ház gipszfalai csak reményt jelentettek egy olyan ember számára, aki ismeri a különbséget. Harun számos városban járt, például Gaziantepben, Bursában és Ankarában, és most nagybátyjával, testvéreivel és a 12 tagú családjával együtt eljutott Isztambulba.”
A teljes történet itt olvasható >>>