A filmekben a távoli felvételek azért készülnek, hogy a szereplőket jobban be tudják mutatni, ezért legtöbbször a valamilyen cselekvés bemutatásakor használják ezt a felvételi módot, míg a közeli képekkel az érzelmeket mutatják be.
A nagykövet lányában a Sancar és Nare körül megforduló embereket legtöbbször közepes távolságról vagy távolról mutatják, ezzel szemben a Nare és Sancar között kibontakozó érzelmek bemutatására közeli kameraképeket alkalmaznak. A sorozat előrehaladtával a néző úgy érezheti magát, mintha hullámvasúton ülne és ez a főszereplőnek, Sancar Efének köszönhető. Engin Akyürek minden jelentben más-más arcát mutatja, és ezek az előadásai teljesen elvarázsolják a nézőket.
Évek óta sikeres színész, több sorozatban és filmben is játszott már, de azt hiszem, hogy A nagykövet lányában érte el eddigi karrierje csúcsát, olyan kiváló színészi játéka van, amelyet nemzetközi szinten ritkán láthatnak a képernyőn.
Testbeszéde a kamerához viszonyítva a fókuszpont, a történet kibontakozásának magja, ez az egyik oka annak, hogy a történet ennyi érzelmet vált ki a nézőben, lebilincselően vezet minket az akciójelenetek és a drámai, érzelmes jelenetek között.
A távoli és közepes távolságból felvett jelenetekben a forrófejű Sancar berohan, megfordul, jön és megy, fenyeget, elesik, táncol, embereket rendel maga köré, verekedik, dühöng. A képernyőt bejárva táncol a kamerával, karjait szárnyként kitárja, lábai szilárdan állnak a földön, elegáns, masszív és büszke. Ragyogó színész, teljesen beleéli magát a szerepbe, ilyen színpadi előadó manapság rajta kívül szinte nincs is. Sancar szellemes, szenvedélyes, sokoldalú, rendkívül érzékeny, erőteljes és karizmatikus.
Tovább olvasom Cathie Hubert: Engin Akyürek, a színész és a kamera
