Hónap: 2022 június

Mindezek ellenére Engin továbbra is visszafogottan él. Egy korábbi interjúban bölcsen úgy nyilatkozott, hogy amikor végre szerelmes lesz, szíve úrnője olyan nő lesz, aki különbséget tud tenni az általa alakított romantikus karakterek között, aki a reflektorfényben él, és a között a férfi között, aki csendesen él egy lakásban valahol Suadiyeben, a Bagdad utca mellett, Isztambul ázsiai oldalán, ahol gyakran látják egy asztalnál olvasni, miközben egy csésze kávét iszik.

Más szóval, Engin ezzel bejelentette, hogy bár Kerim vagy Sancar szerelmi élete köztulajdon lehet, a sajátja nem. Egy szűk baráti kör, köztük néhány ankarai időkből származó barát, valamint munkatársai a diszkrét bajtársiasság meleg légkörét alkotják. A családszerető ember, Engin korábban csillogó szemmel vallotta be, hogy már két nő van az életében: az édesanyja, akire hasonlít, és ügynöke, Özlem Durak, majd a következő mondatával bevallotta, hogy megtartott egy helyet annak a nőnek is, aki végül partnerként lép életébe. Az a készség, amellyel Engin pozitívan válaszolt, amikor megkérdezték tőle, hogy szeretne-e apa lenni, éppen az ellenkezője Garbo házasságra és gyerekekre adott reakciójának. Bár Garbonak több hosszú és szenvedélyes kapcsolata volt olyan férfiakkal, akiket imádott, mindig elhanyagolta az állandó elkötelezettséget. Ezzel szemben Engin abszolút úriember hírnevét építette ki a szívügyek terén, és úgy döntött, hogy soha nem beszél azokról a nőkről, akikkel randevúzott, vagy akiktől elvált, így a nyomtatott sajtó és a közösségi média mindig azt keresi, hogy kivel lehet kapcsolata. Ennek eredményeként a pletykák, amelyek A nagykövet lánya forgatásakor keltek szárnyra, hogy közelebbi kapcsolatba került az egyik színésznővel, okafogyottá váltak, mivel Engin nem kommentálta és nem is figyelt rájuk.

Természetesen az őt, mint romantikus személyt körülvevő izgalom nagy része a való életben nagymértékben összefügg azokkal a karakterekkel, amelyeket a képernyőn játszott. Például azt a felfogást, miszerint ő egy monogám férfi, a képernyőn megjelenő karakterei, mint Kerim, Ömer, Dağhan és Sancar is bizonyítják és ugyanez mondható el az epilepsziás Mustafa Bulutról is, aki flörtölései ellenére csakis egy nő után vágyik, aki nem más, mint unokatestvére, Narin. Ezt a megingathatatlan hűséget a szeretett nő iránt, minden sorozatban folyamatosan újra játsszák, ami ironikus módon arra a feltételezésre ad okot, hogy bármi történjék is, amikor maga Engin szerelmes lesz, minden más nőt kizár az életéből.

Tovább olvasom Navid Shahzad: Tanulmány a nyugalomról 3. rész

Dacolva a média és a közösségi oldalak azon próbálkozásaival is, hogy kitalálják azt a nyerő kombinációt, amely feltárja Engin Akyürek rejtélyét, a jelen elemzés-sorozatban csak kísérletet teszek arra, hogy a színész és a férfi film- és sorozatbeli karakterein keresztül bemutassam őt, felhasználva irodalmi törekvéseinek nyomait és azt a keveset, amit jótékonysági munkáiból összegyűjthettünk.

Először is, a titokzatosság mint tulajdonság nem kizárólag a művészetekre vonatkozik, hanem még azok is vágynak rá, akik esetleg nem állnak a rivaldafényben. Ami az előadóművészethez kapcsolódó hatalmas, érdekes személyiségeket illeti, talán nincs is izgalmasabb alak, mint a svéd-amerikai filmikon, Greta Garbo, aki karrierje csúcsán hirtelen úgy döntött, hogy „eltűnik” annyira, hogy az a kifejezés, hogy „Garbo-szerű” ettől kezdve egyet jelentett a titokzatos visszahúzódással és a nyilvánosságtól való elzárkózással.

Első pillantásra furcsának tűnhet egy 20. századi híres svéd-amerikai színésznő és egy 21. századi török szívtipró összehasonlítása. Közelebbről megvizsgálva azonban a nemek, a demográfia és az idő közötti nyilvánvaló különbségek ellenére úgy tűnik, hogy sok hasonlóság van kettőjük között. A közös pont nyilvánvaló. Ő az a színésznő, akit a közvélemény egyszerűen „Garbo” néven ismer, a tragikus karakterek melankolikus ábrázolásáért, és ő az a színész, akit Akyüreknek hívnak és ha ezt a szót meghalljuk, máris nagyszerű és páratlan arcjátéka jut eszünkbe.

Garbo egy némafilmes korszakban kezdte pályafutását, amikor a legkisebb arckifejezés sokkal többet akart közölni, mint bármely írott párbeszéd. A néma korszakból a „beszélő” filmek felé sikeresen átlépő Garbót 1999-ben az Amerikai Filmintézet az ötödik helyre sorolta a klasszikus hollywoodi mozi legnagyobb női sztárjainak listáján. Első hangosfilmje az Anna Christie volt 1930-ban. 36 évesen visszavonult a filmezéstől, miután 28 filmben szerepelt, melyekkel hatalmas hírnevet szerzett és három Oscar-díjra jelölték. Garbot gyerekkorában félénk álmodozóként írták le, aki nem szerette az iskolát, és inkább egyedül játszott. A kislány korán kezdett érdeklődni a színház iránt, barátait látszatjátékokban és előadásokban irányította, és arról álmodozott, hogy színésznő lesz, aminek eredményeként amatőr színtársulatokban játszott, valamint gyakori látogatást tett szülőhelye Mosebacke negyedében a Sodra színházban, Svédországban.

Tovább olvasom Navid Shahzad: Tanulmány a nyugalomról 2. rész