A „Rád vannak bízva a gyerekek” (vagy ahogy Dél-Amerikában ismerik, a „Kerem, az örökkévalóságig”) című film főszereplője, a török színész, Engin Akyürek, először látogatott el Peruba, ahol részt vett a film premierjén. Ez a riport akkor készült vele.
Egy építész elveszíti a nőt, akit szeret egy autóbalesetben. Ez az emlék kínozza Keremet, aki a tragédiát okozza és egyben ő lesz az autóbaleset egyetlen túlélője is, akinek szembe kell néznie ezzel a traumával. Így lehetne összefoglalni röviden a filmet, amelynek Engin Akyürek a főszereplője, aki a Fatmagül című sorozatból lehet ismerős a perui nézőknek.
Mivel ez volt az első szerepe egy thrillerben, mennyire volt bonyolult?
Színészként különböző élményeket és érzéseket éltem már át. Ebben a filmben természetfeletti erők vannak, ezért zöld képernyő előtt forgattunk bizonyos jeleneteket. Ez volt az első alkalom, hogy így dolgoztam, és nagyon nehéz volt, de különleges is, mert valami ellen úgy kellett harcolnom, hogy valójában ott sem volt, és mivel ez egy thriller vagy egy horrorfilm, van egy érzés, amelyet mindenképpen közvetíteni kell a nézők felé. Remélem, hogy mivel ez lesz az első török film Peruban, nagyon sikeres lesz.
Mi az az üzenet, amit Kerem karakterével szeretne átadni?
Azt szeretnénk, hogy kapcsolatot tudjunk teremteni a közönséggel, hogy közel kerüljünk hozzájuk. A múlt traumáit a karakterem emberivé teszi, és bár Kerem kezdetben azt gondolja, hogy rossz ember, dühös, amiért ő életben maradt, végül mégis jó dolgok történnek vele, de ehhez meg kell tanulnia a leckét. A film végén az üzenet az, hogy minden rossz ellenére, ami egy emberrel történhet, mindig választhatjuk a jó utat és helyes dolgot tehetünk a rossz helyett.
Minden előadás nehézségeket és kihívásokat foglal magában, mi volt eddig a legbonyolultabb szerepe?
Ez egy nehéz kérdés. Nem hiszem, hogy a szerepeim bonyolultak lennének számomra. Eleinte minden új szerep feszültté tesz, kissé megrémít. Úgy gondolom, hogy minden színésznek ugyanígy kellene éreznie. Erőfeszítéseket kell tennem, hogy belekerüljek a karakter világába, mert ugye ő nem én vagyok. Amit ő visel, az nem az én ruhám, ahogy él, az nem olyan, mint az én életem. Ez egy teljesen más élet, és vannak dolgok, amiket én biztos nem tennék meg, tehát ez egy kihívás számomra.
Tovább olvasom Engin Akyürek: „Nem vagyok az a fajta színész, akit be lehet skatulyázni”
Együtt vagyunk az őszi címlapunk sztárjával, Engin Akyürekkel, akinek szenvedélyét élete minden területén érezzük. Amikor megismerkedtem Akyürekkel, akinek a színészi sikereit világszerte ismerik és értékelik, nagyon lenyűgözött a vidámsága, jószívűsége és energikussága. Most egy piros-fekete utazásra indulunk vele. 
Még ha az általad alakított karakter távol áll is tőled, hozzáadsz valamit magadból, még akkor is, ha egyáltalán nem is ismered. Pontosabban a karakternek szüksége van az érzéseidre és a múltadra, hogy háromdimenziós legyen, mert mindenkinek megvan a maga élettapasztalata, története, ami a karakterben is tükröződik, és megkülönbözteti másoktól. Természetesen mindezt a sztori középpontjában álló karaktervilágban kell megtenned. Miközben hozzáadsz valamit magadból, el kell navigálnod a világában anélkül, hogy elárulnád jelenlétét a történetben. Ha saját életítéleteddel nézed a jellemet, ez ennek a szakmának a legnagyobb csapdája. 
A sós nap áztatta fehérre meszelt falon angyalkéz pihen. Hosszú útjáról szárnyainak szinte láthatatlan árnyéka maradt. Egy helyben áll a déli fényben, és a tengert nézi. Most itt van, ebben a sugárzó földes, illatos testben, felajánlja magát. Feltárul a fehér fényben. Tekintetünk utazik, elidőzik virágzó ajkán, kifejező szemén és elegáns fejtartásán. Mielőtt testével-lelkével belevetné magát abba a világba, mely hívja őt, szinte érezzük rajta a kételyeket, a tétovázást és enyhe keserűséget is. Visszatartja, elrejti gondolatait, mielőtt útnak indulna.
A medicat.com oldalon, 2021. október 14-én megjelent interjú magyar fordítása.