A L’Officiel Hommes Türkiye 2021. október 23-i számában megjelent riport fordítása
Együtt vagyunk az őszi címlapunk sztárjával, Engin Akyürekkel, akinek szenvedélyét élete minden területén érezzük. Amikor megismerkedtem Akyürekkel, akinek a színészi sikereit világszerte ismerik és értékelik, nagyon lenyűgözött a vidámsága, jószívűsége és energikussága. Most egy piros-fekete utazásra indulunk vele.
Nagyon más időket éltünk mostanában. Mindenki kételkedett az élete irányításában. Mit gondolsz, te mennyire irányítod az életed?
Erre a kérdésre senki nem tud válaszolni. Azt mondjuk: „Én irányítom az életemet”, de valójában ezt nem tudjuk megtenni, különösen a mostani modern világban. Igen, a mai modern világban nagyon kontrolláltnak kell lennünk, ettől magányosnak és távolinak érezhetjük magunkat, olyan emberektől, akik nincsenek tudatában annak, amit hallottak. Nagyon nehéz engedni, hogy az idő magával ragadjon bennünket. Szerintem mindannyian a purgatórium érzésében folytatjuk az életünket.
A színészet erősítette személyiségét?
Tudom, hogy nagyon értékes érzéseket és értékeket adott az életemhez. Az tény, hogy a színészet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mai Engint láthatják. Bár a színészet nagyon sokat adott nekem, nehéz ezt egy mondatban kifejezni. Azt hiszem, ha nem lettem volna színész, nem lett volna olyan kapcsolatom, aminek köszönhetően ennyire intenzíven át tudom érezni az érzelmeket.
Mit adsz hozzá a szerepedhez a különböző karakterekben?
Még ha az általad alakított karakter távol áll is tőled, hozzáadsz valamit magadból, még akkor is, ha egyáltalán nem is ismered. Pontosabban a karakternek szüksége van az érzéseidre és a múltadra, hogy háromdimenziós legyen, mert mindenkinek megvan a maga élettapasztalata, története, ami a karakterben is tükröződik, és megkülönbözteti másoktól. Természetesen mindezt a sztori középpontjában álló karaktervilágban kell megtenned. Miközben hozzáadsz valamit magadból, el kell navigálnod a világában anélkül, hogy elárulnád jelenlétét a történetben. Ha saját életítéleteddel nézed a jellemet, ez ennek a szakmának a legnagyobb csapdája.
Te is játszottál kritizált karaktereket. Valójában egy férfias társadalmat képviseltek. Szerinted mekkora hatással vannak a szereplők a közönségre?
Az általam kialakított kapcsolat az általam játszott szereplőkkel az empátiáról szól, meg tudom-e teremteni ezt az érzést a közönségben, a közönség együtt tud-e haladni a karakteremmel, ez fontos számomra. Az, hogy a karaktert kedvelik, vagy sokat kritizálják, az általad végzett munka eredménye. Ha nem az a célod, hogy a karakteredet szeressék, akkor mindig ilyen szerepeket kell választanod. Érdekel a karakter problémája és az igazi világa.
Új projektek jönnek, filmvásznon és tévé képernyőn és digitális platformok… Mondanál erről részleteket?
Ezen a nyáron a „Yolun Açık Olsun” című filmben játszottam. Digitális platformon fog megjelenni. Készülök a „Kaçış” című sorozatprojektre is, melynek történetében én is közreműködtem, és egy nemzetközi digitális platformon fog megjelenni.
Mi a legfontosabb dolog, amit megtanultál magadról és a körülötted élőkről, ahogy öregszel?
A levegőben lévő dolgok kezdenek a helyükre kerülni, például a test és a lélek fúziója. Természetesen jobban ismered magad, és minél jobban megismered, annál jobban meglepődsz. Oké, azt mondod, hogy én ilyen ember vagyok, a helyzetek így alakulnak, de az ellenkezőjét tapasztalod, és meglepődsz. Leginkább magadon. Azt hiszem, minden évben más választ fogok adni erre a kérdésre. Az idei válaszom: a felfedezés, az én, a természet és az érzelmek soha véget nem érő felfedezése, és a felfedezés izgalma.
Te színész vagy, akiért megőrülnek a rajongói. Mit gondolsz róluk?
Nem szeretem a rajongó, fan és követő szavakat, ők a barátaim és ezt valóban így is érzem. Igyekszünk bizonyos időközönként összejönni és igyekszem minél többet velük lenni. Ezt nagyon sokszor megéltük, különösen a könyvem dedikálásakor. Nagyon érzékenyek, folyamatosan társadalmi felelősség vállalási projekteket hajtanak végre, értékes dolgokat csinálnak, köszönet ezért nekik. Tudom, hogy mindezt szívből és szeretettel teszik.
Mit csinálsz, ha egyedül vagy? Milyen módszereid vannak?
Szeretek megállni, semmit sem csinálni, hallgatni a csendet, érezni a csendben a hangokat. Ehhez pedig nem kell a természetbe mennem, egy elhagyatott helyre. De jó elmenni egy kávézóba és egyedül olvasni valamit, abban a pillanatban csak a könyv és a szereplők vannak velem. És nagyon jó aludni is.
Mi a legemlékezetesebb gyerekkori emléked?
Valójában túl sok van. A „Csend” című könyvem kiindulópontja is ezek a gyermekkori emlékek. A múltból mindenre emlékszem, azt hiszem, egy részük kitalált, más részük viszont a javamra vált. Azt hiszem, a legrégebbi emlék, amire emlékszem, az a pillanat, amikor a kutyánk meghalt a kertünkben. Gyerekként azt hiszem ezután kezdett foglalkoztatni a halál.
Számos sikeres projektben vettél részt eddig, de ezek között nem voltak reklámok. Idén láthattunk először reklámban. Hogyan alakult ki?
Most először veszek részt reklámkampányban. Én és a Shell család is a kezdetektől fogva barátságnak és együttműködésnek tekintette ezt a munkát. Nagyon boldog vagyok, hogy útjaink keresztezték egymást, mert a Shell nézőpontja, érzékenysége, képességei és értékei nagyon összeegyeztethetők az én életszemléletemmel. Lenyűgözött a Shell márkaidentitása, megbízhatósága, aprólékossága a részletekben, a megújuló energiaforrásokba való befektetései és az, hogy az energiaátalakítás is fontos számukra épp úgy, mint az általuk termelt társadalmi haszon, az állomásokon a nők számára biztosított munkalehetőségek és az általuk nyújtott támogatás, amit a mozgássérült vendégeikért tesznek.
A riport Mahta Hossein alábbi videója alapján készült:
Örűlök hogy olvashattam Enginről,a magán emberről.Rendkívüli színésznek tartom,érzelemgazdagsága páratlan. Nagy szeretet van benne,nem véletlenül,az empátiát, a színészet kezdetének tartja.A tökéletességre törekvése is benne van alakításaiban.Tudatosan törekszik hogy szeressék a karakterét,amit alakít,a közönség együtt tudjon érezni vele,Ez mind átjön a művészetén. Igen művészet amit csinál,s még ott vannak az írásai is.Hasonlók mint a színészete,jók.