Tovább olvasom Navid Shahzad: Bir Aşk İki Hayat
Navid Shahzad: Bir Aşk İki Hayat
Tovább olvasom Navid Shahzad: Bir Aşk İki Hayat
Engin Akyürek 2018 márciusában tért vissza a filmvászonra a díjnyertes filmrendező, Çağan Irmak filmjével, akit Törökország egyik legsikeresebb rendezőjeként és írójaként tartanak számon. A horror TV-sorozatoktól az olyan elgondolkodtató, de szentimentális filmekig, mint a Babam ve Oǧlum, amely óriási mozi sikert aratott, Irmak irigylésre méltó hírnevet szerzett, ami az ország egyik legkeresettebb filmrendezőjévé tette.
A múlt tapasztalataiból merítve Engin körültekintően járt el mielőtt ezt a szerepet elfogadta. Nem csak maga a projekt keltette fel az érdeklődését, de szívesen dolgozott volna együtt a csapattal is, így elvállalta ennek az Irmak-filmnek a főszerepét. Az Irmak által írt és rendezett filmben Engin Akyürek és Hilal Altınbilek játssza a főszereplőket Keremet és kedves feleségét, Yeşimet. Az Irmak-filmek egyik állandó témája a felnőtté válás formátuma, hiszen a mára klasszikussá vált Babam ve Oǧlum című filmjében egy anyátlan kisfiú hidalja át az elidegenedett apa és fia közötti szakadékot. A Çocuklar Sana Emanet szintén egy gyerekkori traumát használ fel a film témájaként, de az érzelmek helyett inkább több modern kérdést, például a pedofíliát veszi elő és ezt fonja össze a természetfelettibe vetett határozottan középkori hittel, a természet rosszindulatával, a gonoszság és az ördögűzés rituáléjával.
Már a film elején megismerjük Keremet, aki egy sikeres belsőépítész, nagy lendülettel valósítja meg ügyfelei álmait. Jóképű, elbűvölő, ambiciózus férfi, aki ösztönösen tudja, hogyan elégítse ki a gazdag, középkorú hölgyek igényeit. Természeténél fogva a tökéletességre törekszik, a legapróbb részletekig személyesen felügyeli projektjeit, egészen a jellegzetes egzotikus cserepes orchidea tökéletes szögbe állításáig. A kaméleonszerű színész hírnevét megszilárdítva Engin szeszélyes hullámokkal formázza a haját, drága öltönyöket visel, és imázsának megfelelően a legjobb éttermekben étkezik. Ránézésre úgy tűnik, a gyönyörű semmiben sem szenved hiányt, de mint tudjuk, az élet soha nem teljesíti minden vágyunkat, és sajnos az egymást követő orvosi beavatkozások ellenére sem sikerül Yeşimnek teherbe esnie. Azonban éppen akkor, amikor elkezdjük megismerni a szereplőket, egy étteremben furcsa incidens történik, Kerem felemel egy poharat, és szándékosan leejti, hogy a feleségével folytatott beszélgetés végére pontot tegyen. A rossz modor nyilvános bemutatása jól szemlélteti Kerem saját élete feletti diadalmas uralmát, és ezzel demonstrálja arroganciáját. Nem is tudja, hogy az üveg összetörésével Kerem hirtelen megkísérti a sorsot.
Engin második filmje, a Bi Küçük Eylül Meselesi, olyan, mint egy kis ékszer. A filmet Kerem Deren írta és rendezte, és Engin mellett a másik főszerepet a gyönyörű Farah Zeynep Abdullah alakítja. A film Christopher Nolan-szerű technikára épül, és ide-oda mozgatja a film történetét az időben, a főszereplő lelkiállapotának közeli másolataként. Egy autóbalesetben megsérült Eylül (Farah) arra a felismerésre ébred, hogy elfelejtette az elmúlt hónapot, amelyről később rájön, hogy Bozcaada szigetén töltötte. Az átmeneti amnéziája miatti állandó nyugtalanság gyötri, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy visszamenjen a szigetre, ahol egy kis fehér kutyával találkozik, aki homályosan ismerősnek tűnik neki.
A déjà vu pillanatok sorozatát elszenvedve, amelyek egyre jobban megrémisztik, különösen, amikor egy idegen kopott rövidnadrágban és festékfoltos kezekkel jelenik meg előtte, Eylül rájön, hogy semmi sem az, aminek látszik, és minden, amit a jelenben megtapasztal, ténylegesen a múlt eseményeinek részleges visszajátszása.
Engin karaktere ezúttal Tekin, vagy Tek, egy csendes, visszahúzódó, szelíd szigetlakó, aki egy újság népszerű karikaturistájaként keresi a kenyerét, és akinek kevés barátja van, jóformán kettő, egy kutya és egy kislány, aki szalmakalapokat árul a turistáknak a tengerparon. Eylül megdöbbenve tapasztalja, hogy kedvenc karikaturistája, akiről azt mondta, hozzá megy feleségül, ha egyszer találkozik vele, valójában nem más, mint az egyszerű külsejű, esetlen és antiszociális Tek, akivel első látogatása alkalmával összefutott. A film a szépség és a csúfság definíciójára vonatkozó kérdéseket feszegeti. Ha valaki szép, az nem feltétlenül vonzó, és aki csúnya, az nem feltétlenül taszító.
Az igazság az, hogy esztétika tényszerűségei a változó ízlésnek vannak kitéve; például két évvel a befejezése előtt az Eiffel-tornyot nyilvánosan és hangosan elítélték, hogy csúnya, és csupán „gyűlölködő csavarozott bádogoszlop”-nak titulálták. Ironikus módon a torony a világ egyik legkedveltebb ikonjává vált. Hasonlóképpen, hétköznapibb értelemben a hegyeket egykor veszélyesnek tartották, mivel állítólag gonosz gnómok, sárkányok, démonok és banditák lakták, ma már a természet látványos példáiként kezelik.
Engin a Fatmagül’ün Suçu Ne? sorozatban kérdéseket intézett hozzánk általánosan elterjedt esztétikai feltételezéseinkkel kapcsolatban. Engin a romantikus, szeretnivaló Kerimet maga mögött hagyva jelentősen lefogyott, hogy eljátszhassa a sovány Tekint, aki nagyméretű, bő pólóban, egy számmal nagyobb szandálban és rövidnadrágba jár. Haja a naptól fakó és még rendezetlen is. Finoman szólva sem a legvonzóbb férfi, és az utolsó ember, akivel egy olyan életvidám gyönyörű lány, mint Eylül barátkozna. És mégis történik valami, amit senki sem tudott volna megjósolni, legkevésbé Eylül és isztambuli barátai.
Noha a sorozat termékeny talajt kínál további filozófiai töprengésekhez, jelen elemzés csak a főszereplő, vagyis Mustafa Bulut előadására vonatkozik, aki az ellentmondások lenyűgöző tanulmánya. Egy antihős, ahogy a szó is sugallja, nem biztos, hogy jó, erkölcsileg egyenes vagy akár rokonszenvet sem érdemel. Őt egy kiváló női írónő alkotta meg és egy huszonnyolc éves színész kiemelkedően formálta meg. Mustafa Bulut ritka példája annak, hogy egy rendkívüli színész rétegzett, érzékeny interpretációjának köszönhetően puszta erejével sikerül felülmúlnia a klasszikus hősökhöz szokott drámai hatást. Jelenetről jelenetre Engin Akyürek és Engin Daltan Düzyantan Mustafa Bulut, illetve doktor Serdar Batur szerepében az egyik férfi szenvedélye és amoralitása, valamint a másik jósága közötti összetett kontrasztot hozza létre. A két férfi közötti konfliktus nem egyszerűen annak a ténynek köszönhető, hogy ugyanazt a nőt szeretik, az őzike szemű Narint, aki egyben Mustafa első unokatestvére is, hanem az egyes emberek által képviselt előzetes elképzelések eredménye. Serdar számára Mustafa egy kegyetlen, uralkodó, érzéketlen, erőszakos férfi megtestesítője, aki lelkiismeret-furdalás nélkül visszaél apja kiváltságaival és tekintélyével.
Mustafának viszont van egy állatias túlélési ösztöne, és bármire gyanakszik, ami fenyegeti. Musztafa azonnali ellenszenvet érzett a férfival szemben a szakadó esőben történt első találkozása óta, utálja Serdart a vele szemben tanúsított elutasító és lekezelő hozzáállása miatt, de leginkább azért, mert merte szeretni Narint. A két férfi tehát nemcsak előítéleteikkel, büszkeségükkel és egóikkal áll szemben egymással, hanem a modernitást, a liberalizmust és a haladást is szimbolizálja, amely ütközik a régi hagyományokkal, amelyeken nem hajlandóak változtatni. Mustafa ösztönei jó szolgálatot tesznek neki, mert megérzi, milyen veszélyes lehet a higgadt, egyenesen beszélő orvos, aki Narin szívének elnyeréséért száll versenybe. Első pillantásra Serdar szerelme a gondoskodó, megbízható, gyengéd fajta, míg Mustafáé a birtokló, agresszív, az erőszakkal határos fajta. A történet előrehaladtával azonban a nézők felfedezik Mustafa megszállott érzelmeit a nő iránt, akit feleségül vesz, kényszerűen elválik, megerőszakol és gyermeke születik tőle.
Gyakran felmerül az emberekben a kérdés, hogy Engin miért csinált mindössze hét sorozatot az elmúlt tizenhét évben. A válasz talán azokban a választásokban rejlik, amelyeket Engin a kezdetektől fogva meghozott. Mindezek egy jól átgondolt stratégia részei, melynek következtében a minőségre törekszik a mennyiség helyett. Egy fiatal színész, aki még csak jóformán a szárnyait bontogatja, nem is kívánhatott volna jobb társaságot, mint azokat az embereket, akikkel a néhai Meral Okay Bir Bulut Olsam című sorozatában szerepelt. Ez a sorozat 2009-ben került bemutatásra, a producer a Tims Productions, a rendező Ulas Inan Inac volt és a török Kanal D csatornán volt látható.
Meral Okay egy alkalommal így nyilatkozott: „Szeretném felhívni a figyelmet arra a színészre, aki megalkotta ezt a csodálatos karaktert, aki életre keltette Mustafa Bulut, Engin Akyürekre és az ő mesés, páratlan teljesítményére. Ő az egyik legegyedibb és legkülönlegesebb színész, akit az elmúlt pár évben láthattunk. Sok különböző szerepben láthatjuk majd, és a jövőben is tanúi leszünk a sikereinek.”
Tapasztalt szeme gyorsan felfedezte a szikrát a rejtélyes Mustafa Bulutot alakító jóképű színész alakításában, és nagy jövőt jósolt Engin Akyürek számára. Az Aytekin Ates emlékezetes zenéjével kísért sorozatban, mely mindössze 29 epizódot ért meg, Engin Altan Düzyantan is szerepelt Serdar szerepében.
Amellett, hogy aktív szocialista volt Meral Okay, kitűnő forgatókönyvíró, színésznő, producer és filmes szakember is volt. Sezan Aksu török díva nagy barátja, akinek több dalt írt; valamint társírója volt a Muhteşem Yüzyıl című sorozatnak is. Okayt nagyon tisztelték a szakmán belül, és nagyra becsülték. Barátságos, őszinte embernek tartották őt, akit Engin nagy szeretettel „Meral nővérem”-ként emlegetett. A szeretett ember halálát az egész szakma mélyen gyászolta.