Kara Para Aşk épp annyira különbözik a Fatmagültől, mint a Bir Bulut Olsamtól. Míg a Fatmagül egy könyv alapján készült sorozat, amely egy komoly szociokulturális problémát dolgoz fel, bemutatva a férfiak szerepét a nemi erőszak áldozatainak rehabilitációjában; addig a Kara Para Aşk egy munkásosztályból származó férfi és egy a felső tízezerhez tartozó nő történetét meséli el, akik a „feltétel nélküli szerelmet” keresik. Úgy gondolom ez az első nemzetközi sikereket elért romantikus krimisorozat, amelyet török tévé készített. A legtöbb színésztől eltérően, akik szinte minden sorozatukban ugyanúgy néznek ki, Engin olyan, mint egy kaméleon, minden szerep kedvéért megváltoztatja a kinézetét.
Ömer Demirként levágatta a haját, megnövesztette a szakállát, dühös, indulatos karakterré változott, de mégis szerető fiú és jószívű ember maradt. Ellentétben az első szerelem édességével, amely áthatotta Kerim és Fatmagül történetét, Ömer olyan ember, aki kétszer szeretett és kétszer veszített, mielőtt találkozott élete igaz szerelmével. A rendőri pályafutása iránt elkötelezett Ömert nem érdekli a kapzsiság, a pénz, a pozíció vagy a hatalom, megelégszik azzal, hogy olyan távoli helyre helyezzék, mint Van, hogy leszámoljon a gyermekkereskedőkkel és a bűnözőkkel. Elif is szöges ellentéte a fiatal, naiv Fatmagülnek, akinek élettapasztalata saját kis világára korlátozódott Ildirben, hiszen ő egy kifinomult asszony, aki folyékonyan beszél olaszul, önálló karriert csinált magának ékszertervezőként, miközben Rómában élt, és csak néha utazik Isztambulba, hogy meglátogassa családját. Véletlen egybeesés vagy szeszélyes sors, mindkettő összeesküszik egy szegény rendőr és egy gazdag vállalkozó ellen. Nincs más választásuk, mint összefogni, hogy megküzdjenek az igazságért, miközben egymásba szeretnek, elválnak útjaik, majd újra találkoznak, mint egy hullámvasúton. Ömer menyasszonyát, egy tanárnőt, és Elif gazdag üzletember édesapját egy éjszaka holtan találják egy autóban egy magányos tengerparton. Két testvért fényes nappal elrabolnak a repülőtér felé menet. Egy gyönyörű idegen megcsókol egy jóképű rendőrt az utcán. Ilyen kezdés után, mi jöhet még? El sem tudjuk képzelni.
Ha van egy téma, amely közös szálként fut a Bir Bulut Olsam és az utána következő sorozatban, az nem más, mint a „feltétel nélküli szerelem” motívuma. A csodás Mustafa Bulut alakítás után Engin egy másik olyan karakter bőrébe bújt, ami miatt nemzetközileg is ismert lett. Hátrahagyva a korábbi a gazdag, szélhámos, viszonzatlan szerelemtől szenvedő Mustafát, a Fatmagül című sorozatban Engin egy elhagyott, árva fiút alakított, aki az álmos Ildir halászfaluban nőtt fel. Kerim Ilgaz szerepében radikálisan megváltoztatta kinézetét, egy borotvált, hosszú hajú, kovácsot formált meg, aki egy szörnyű csoportos nemi erőszak szemtanúja volt a gazdag és hatalmas Reşat Yaşaran fiának, Selimnek az eljegyzésén. Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a nemi erőszak az agresszió egy formája, amely a becsület társadalmi-kulturális kontextusában gyökerezik. A férfiak dönthetnek úgy, hogy megbüntetik az engedetlennek, függetlennek, lázadónak vagy egyszerűen szabad gondolkodásúnak tekintett nőket úgy, hogy saját nyers erejüket érvényesítik rajtuk.
Engin Akyürek 2021. október 12-én ünnepelte negyvenedik születésnapját, azonban karrierlehetőségei soha nem voltak ilyen fényesek. 2021-ben fejezte be a Sefirin Kızı című sorozatát; ő lett a Shell Törökország arca; a Sessizlik című könyvének perzsa fordítása már a 7. kiadásnál jár; barátjával, Tolga Sarıtaşsal közösen forgattak filmet a Netflix számára Yolun Açik Olsun címmel. Ezután láttuk őt, ahogy a 60-as évek stílusában nyomott mintás ingbe öltözött, nevetéstől hátravetett fejjel ül egy rubinvörös Cadillacben és Törökország egyik vezető magazinjának címlapjára került. Nem sokkal ezután kaptuk a hírt, hogy Kaçış című, 8 részes sorozatával debütál a Disney Plus Törökországban. A hab a tortán az a hír lett, hogy a Kaçış egy Engin által írt történeten alapul, amelyben egy Mehmet nevű újságíró szerepében láthatjuk majd.
Az első világháború idején a nyugati hatalmak területeket hasítottak ki az Oszmán Birodalomból. Az 1916-os titkos Sykes-Picot-egyezmény értelmében az Oszmán Birodalom részét képező Szíria és Dél-Anatólia feletti ellenőrzés is a franciáké lett, beleértve az olyan kulcsfontosságú stratégiai területeket is, mint a termékeny Cukurova-síkság, Mersin és Iskenderun kikötőit, valamint az ergani rézbányákat. A döntésnek és a francia csapatok jelenlétének hevesen ellenálltak a helyi milíciák, akik igyekeztek visszaszerezni a török terület feletti uralmat. Az Oszmán Birodalom végnapjaiban Gaziantepben játszódó Karyılan (2007-2008) című televíziós sorozat az ismert színész, Bülent İnal főszereplésével a hétköznapi emberek hősies küzdelmén alapult a francia megszálló erők ellen.
Zeki Demirkubuz a középiskolából kimaradt, textilüzletben és utcai árusként is dolgozott egy ideig, majd három évig börtönben volt Törökország 1980-as államcsínye után. Végül az Isztambuli Kommunikációs Mérnöki Egyetemen végzett, a filmkészítés mellett döntött, és rendezőasszisztensként dolgozott Zeki Okten rendező mellett, mielőtt saját produkciós céget alapított volna Mavi Films néven.