Kategória: Elemzés

Ha van egy téma, amely közös szálként fut a Bir Bulut Olsam és az utána következő sorozatban, az nem más, mint a „feltétel nélküli szerelem” motívuma. A csodás Mustafa Bulut alakítás után Engin egy másik olyan karakter bőrébe bújt, ami miatt nemzetközileg is ismert lett. Hátrahagyva a korábbi a gazdag, szélhámos, viszonzatlan szerelemtől szenvedő Mustafát, a Fatmagül című sorozatban Engin egy elhagyott, árva fiút alakított, aki az álmos Ildir halászfaluban nőtt fel. Kerim Ilgaz szerepében radikálisan megváltoztatta kinézetét, egy borotvált, hosszú hajú, kovácsot formált meg, aki egy szörnyű csoportos nemi erőszak szemtanúja volt a gazdag és hatalmas Reşat Yaşaran fiának, Selimnek az eljegyzésén. Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a nemi erőszak az agresszió egy formája, amely a becsület társadalmi-kulturális kontextusában gyökerezik. A férfiak dönthetnek úgy, hogy megbüntetik az engedetlennek, függetlennek, lázadónak vagy egyszerűen szabad gondolkodásúnak tekintett nőket úgy, hogy saját nyers erejüket érvényesítik rajtuk.

Akın cselekedetével a Sefirin Kızıben Naret megbüntette és alkalmatlanná tette arra, hogy riválisával köthessen házasságot. A nagykövet lányának története azt próbálja bemutatni, hogyan gondolkodnak a férfiak a nemi erőszakról. Ez jól megfigyelhető akkor, amikor kezdetben Sancar nem volt hajlandó elhinni Nare történetét. Mivel a szüzességre helyezett szociokulturális érték a tisztaság és a család büszkeségének szimbóluma, Sancar kezdeti „hőstelen” viselkedését úgy tűnik, hogy közvetlenül befolyásolja társadalmi és erkölcsi hovatartozása, mivel Nare vallomása alapján arra a következtetésre jut, hogy a nő megcsalta.

De a Fatmagülben szereplő nemi erőszak az indítékok hiánya miatt sokkal sokkolóbb.

Tovább olvasom Navid Shahzad: Kerim Ilgaz

Engin Akyürek 2021. október 12-én ünnepelte negyvenedik születésnapját, azonban karrierlehetőségei soha nem voltak ilyen fényesek. 2021-ben fejezte be a Sefirin Kızı című sorozatát; ő lett a Shell Törökország arca; a Sessizlik című könyvének perzsa fordítása már a 7. kiadásnál jár; barátjával, Tolga Sarıtaşsal közösen forgattak filmet a Netflix számára Yolun Açik Olsun címmel. Ezután láttuk őt, ahogy a 60-as évek stílusában nyomott mintás ingbe öltözött, nevetéstől hátravetett fejjel ül egy rubinvörös Cadillacben és Törökország egyik vezető magazinjának címlapjára került. Nem sokkal ezután kaptuk a hírt, hogy Kaçış című, 8 részes sorozatával debütál a Disney Plus Törökországban. A hab a tortán az a hír lett, hogy a Kaçış egy Engin által írt történeten alapul, amelyben egy Mehmet nevű újságíró szerepében láthatjuk majd.

A sokak által rettegett negyvenes szám megjelenik épp úgy a vallási szövegekben, mint a szociokulturális pszichológiában. A zenei alkotásokban is sokszor szerepel ez a szám, mint a U2 1983-as dala a War című albumukról, melynek szövege a 40. zsoltár módosítása, vagy a Johnny Cash által írt és előadott a „Forty Shades of Green”-t 1961-ből. De a 40-es szám gyerekműsorokban is feltűnik, ott van például a klasszikusnak számító „Sesam Street”, amely segít az óvodásoknak, hogy negyvenig elszámoljanak. Azután ott van „Az élet negyven évesen kezdődik” mondás is, amely úgy tűnik most kifejezetten jól használható Engin vonatkozásában. A szám utal a nagykorúságra, az érettség elérésére – és ez az, ami minket leginkább érdekel.

Tovább olvasom Navid Shahzad: Engin Akyürek – A kezdetek

Az első világháború idején a nyugati hatalmak területeket hasítottak ki az Oszmán Birodalomból. Az 1916-os titkos Sykes-Picot-egyezmény értelmében az Oszmán Birodalom részét képező Szíria és Dél-Anatólia feletti ellenőrzés is a franciáké lett, beleértve az olyan kulcsfontosságú stratégiai területeket is, mint a termékeny Cukurova-síkság, Mersin és Iskenderun kikötőit, valamint az ergani rézbányákat. A döntésnek és a francia csapatok jelenlétének hevesen ellenálltak a helyi milíciák, akik igyekeztek visszaszerezni a török ​​terület feletti uralmat. Az Oszmán Birodalom végnapjaiban Gaziantepben játszódó Karyılan (2007-2008) című televíziós sorozat az ismert színész, Bülent İnal főszereplésével a hétköznapi emberek hősies küzdelmén alapult a francia megszálló erők ellen.

A híres, jól ismert szereplőgárdában egy jóképű fiatal színész is feltűnik, aki Nizipli Halim szerepét alakítja, és nyomban felkelti a nézők figyelmét. A moziban Cevatként láthattuk, most pedig Nizipliként jelenik meg előttünk Engin Akyürek (a Nizipli név egyszerűen azt jelenti, hogy Nizipből való, ez egy város, amely Gazianteptől 45 kilométerre található). Engin ebben a sorozatban egy egyszerű, elszegényedett, hétköznapi fiatal törököt ábrázol, akit először a helyi bazárban látunk, próbálja megjavítani kopott csizmáját. Egy kissé komikus a jelenet, mivel alig maradt valami a csizmából, amit össze lehetne rajta varrni. A jelenet nemcsak a helyi lakosság rendkívüli szegénységének hangsúlyozására szolgál, ami ellentétben áll a megszálló francia csapatok fényűző életmódjával, hanem azt is jól tükrözi, hogy a karakter nem helybéli, és ezért idegen. A sorozat lehetőséget adott Enginnek arra is, hogy eltávolodjon korábbi kortárs városi szerepeitől, de egyben megerőltető volt is számára annyiban, hogy bizonyos szintű szakértelmet igényelt tőle a lovaglás terén.

Tovább olvasom Navid Shazad: Nizipli