Az eredeti interjú 2011. táján készült, a Fatmagül című sorozat sugárzása idején.
– Nem akartunk elmenni, miután megtudtuk, hogy Önnek itt lesz találkozója.
– Óh, hát ezért van ez….
– Mustafa Bulut egy erős személyiség, megosztja az embereket, vannak, akik szeretik, míg mások gyűlölik. Nehéz volt Önnek egy ilyen karaktert eljátszani?
– Egyáltalán nem (nevet), amikor Diar Bakeren lövöldöztünk, egy nő idegesen nézett rám, és a körmét rágta izgalmában. Odalépett hozzám, és azt mondta, hogy nagyon utál, és hogy miért nem hagyom nyugton a lányt. (nevet) Kissé megdöbbentem, de rájöttem, hogy ez azt jelentheti, hogy jól játszom a szerepem, ezért érzik sokan úgy, hogy te valójában olyan vagy, mint Mustafa és ez jó dolog.
– Hogy őszinte legyek, az embereknek még mindig megszakad a szívük szenvedései miatt és Ön mellett állnak, függetlenül a karakter jellemétől.
– Tehát ezért van ez (nevet), az emberek megértették a karaktert és azt, hogyan érezte magát, ezért szerették meg Mustafát.
– Valódi személyisége mennyire volt befolyással Mustafa karakterének megformálása során?
– Nem volt rá hatással, de azért vannak közös pontok az életünkben. Ha jól hozom a karaktert, az még nem jelenti azt, hogy az én személyiségem is ilyen. Például, ha egy lány elmenekül tőlem és nem akar engem, én nem fogom üldözni, de ez egy szerep és bele kell élni magunkat az adott helyzetbe, meg kell változtatnunk a viselkedésünket, a ruházatunkat, a beszédünket. Azt mondanám, hogy a személyiségem sokkal közelebb áll Kerim jelleméhez, mint Mustafáéhoz, de nem találom nehéznek Mustafa szerepét sem, szeretem ezt a karaktert.
Tovább olvasom Csókolj, de soha nem mondd el – 2011-es interjú