Engin Akyürek - the only

Dacolva a média és a közösségi oldalak azon próbálkozásaival is, hogy kitalálják azt a nyerő kombinációt, amely feltárja Engin Akyürek rejtélyét, a jelen elemzés-sorozatban csak kísérletet teszek arra, hogy a színész és a férfi film- és sorozatbeli karakterein keresztül bemutassam őt, felhasználva irodalmi törekvéseinek nyomait és azt a keveset, amit jótékonysági munkáiból összegyűjthettünk.

Először is, a titokzatosság mint tulajdonság nem kizárólag a művészetekre vonatkozik, hanem még azok is vágynak rá, akik esetleg nem állnak a rivaldafényben. Ami az előadóművészethez kapcsolódó hatalmas, érdekes személyiségeket illeti, talán nincs is izgalmasabb alak, mint a svéd-amerikai filmikon, Greta Garbo, aki karrierje csúcsán hirtelen úgy döntött, hogy „eltűnik” annyira, hogy az a kifejezés, hogy „Garbo-szerű” ettől kezdve egyet jelentett a titokzatos visszahúzódással és a nyilvánosságtól való elzárkózással.

Első pillantásra furcsának tűnhet egy 20. századi híres svéd-amerikai színésznő és egy 21. századi török szívtipró összehasonlítása. Közelebbről megvizsgálva azonban a nemek, a demográfia és az idő közötti nyilvánvaló különbségek ellenére úgy tűnik, hogy sok hasonlóság van kettőjük között. A közös pont nyilvánvaló. Ő az a színésznő, akit a közvélemény egyszerűen „Garbo” néven ismer, a tragikus karakterek melankolikus ábrázolásáért, és ő az a színész, akit Akyüreknek hívnak és ha ezt a szót meghalljuk, máris nagyszerű és páratlan arcjátéka jut eszünkbe.

Garbo egy némafilmes korszakban kezdte pályafutását, amikor a legkisebb arckifejezés sokkal többet akart közölni, mint bármely írott párbeszéd. A néma korszakból a „beszélő” filmek felé sikeresen átlépő Garbót 1999-ben az Amerikai Filmintézet az ötödik helyre sorolta a klasszikus hollywoodi mozi legnagyobb női sztárjainak listáján. Első hangosfilmje az Anna Christie volt 1930-ban. 36 évesen visszavonult a filmezéstől, miután 28 filmben szerepelt, melyekkel hatalmas hírnevet szerzett és három Oscar-díjra jelölték. Garbot gyerekkorában félénk álmodozóként írták le, aki nem szerette az iskolát, és inkább egyedül játszott. A kislány korán kezdett érdeklődni a színház iránt, barátait látszatjátékokban és előadásokban irányította, és arról álmodozott, hogy színésznő lesz, aminek eredményeként amatőr színtársulatokban játszott, valamint gyakori látogatást tett szülőhelye Mosebacke negyedében a Sodra színházban, Svédországban.

Tovább olvasom Navid Shahzad: Tanulmány a nyugalomról 2. rész

Ki is Engin Akyürek?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nemcsak nehéz, hanem szinte lehetetlen is. A személyes identitás az énről és a „másikról” szóló szubjektív és objektív felfogás ötvözete. Ahelyett, hogy eltüntetné a rendetlenséget, az én vagy az identitás meghatározására irányuló kísérletek további kérdések hatalmas galaxisát nyitják meg, ami bonyolult vitákhoz, véleményekhez, hivatkozásokhoz, összehasonlításokhoz és kontrasztokhoz vezet, amelyek lehetnek filozófiai, szubjektív vagy objektív jellegűek.

Ideális esetben a „ki vagyok én?” kérdésnek meg kell előznie a „ki a ……..?” kérdést. Az első kérdés azonban olyan, mint egy szupernóva, amely elérhetetlen, mivel ez az „én” egy olyan férfi, aki arról híres, hogy titokban tartja magánéletét. Ezért vizsgálatunk természetének azokra a bizonyítékokra kell korlátozódnia, amelyek az Engin Akyürek által végzett szakmai és emberbaráti munka nyilvános részleteiből gyűjthetők össze.

Kezdve a magánéletére vonatkozó egyetlen nyommal, amelyet maga a színész is megosztott, amikor ritka interjúinak egyikében a benne rejlő „vidámparkot” emlegette; kínos helyzetbe kerülünk, mert nem világos, hogy a vidámpark megemlítésével az a célja, hogy a színészt egy állandó mókával teli univerzum középpontjába helyezze vagy a park az őt körülvevő világról alkotott saját felfogását hivatott színezni! Egyszerűbben fogalmazva: a színész saját magát szórakoztatja a mi költségünkön, vagy mások az ő költségén?

Míg önmagunk észlelése az idő, a körülmények és az emlékek hatalmának, szeszélyeinek van kitéve, az a mód, ahogyan mások látnak minket, a fizikai megjelenésnek is, amely idővel változik, ahogy öregszünk. Engin Akyürek könnyen besorolható azok közé az emberek közé, akik az életkor előrehaladtával egyre jobb megjelenésűek és karizmatikusabbak lettek. A fiatalos arca kiteljesedett, ahogy az idő múlásával és az okosan kialakított hajjal és szakállal fiatalabb énjének férfiasabb változatává változott. Megáldva azzal a fajta külsővel, amit a fényképezőgép szeret megörökíteni, rendkívül fotogén marad, és negyven évesen is úgy tűnik, hogy egy hullám csúcsán lovagolja meg nemzetközi hírnevét, mivel ő lett az első török ​​színész, akit a Disney+ kiválasztott, az ő sorozatával lép be a streaming szolgáltató a török piacra. Az RTÜK a közelmúltban megállapodást írt alá az amerikai streaming óriáscéggel, amely így kezdetben tíz évig működhet az országban. A megállapodás lehetővé teszi Törökország lakói számára, hogy megtekinthessék a Disney+ valamennyi műsorát, miközben a helyi tehetségekkel együttműködve török ​​tartalmakat is készít.

Tovább olvasom Navid Shahzad: Tanulmány a nyugalomról 1 . rész