Engin Akyürek 2018 márciusában tért vissza a filmvászonra a díjnyertes filmrendező, Çağan Irmak filmjével, akit Törökország egyik legsikeresebb rendezőjeként és írójaként tartanak számon. A horror TV-sorozatoktól az olyan elgondolkodtató, de szentimentális filmekig, mint a Babam ve Oǧlum, amely óriási mozi sikert aratott, Irmak irigylésre méltó hírnevet szerzett, ami az ország egyik legkeresettebb filmrendezőjévé tette.
A múlt tapasztalataiból merítve Engin körültekintően járt el mielőtt ezt a szerepet elfogadta. Nem csak maga a projekt keltette fel az érdeklődését, de szívesen dolgozott volna együtt a csapattal is, így elvállalta ennek az Irmak-filmnek a főszerepét. Az Irmak által írt és rendezett filmben Engin Akyürek és Hilal Altınbilek játssza a főszereplőket Keremet és kedves feleségét, Yeşimet. Az Irmak-filmek egyik állandó témája a felnőtté válás formátuma, hiszen a mára klasszikussá vált Babam ve Oǧlum című filmjében egy anyátlan kisfiú hidalja át az elidegenedett apa és fia közötti szakadékot. A Çocuklar Sana Emanet szintén egy gyerekkori traumát használ fel a film témájaként, de az érzelmek helyett inkább több modern kérdést, például a pedofíliát veszi elő és ezt fonja össze a természetfelettibe vetett határozottan középkori hittel, a természet rosszindulatával, a gonoszság és az ördögűzés rituáléjával.
Már a film elején megismerjük Keremet, aki egy sikeres belsőépítész, nagy lendülettel valósítja meg ügyfelei álmait. Jóképű, elbűvölő, ambiciózus férfi, aki ösztönösen tudja, hogyan elégítse ki a gazdag, középkorú hölgyek igényeit. Természeténél fogva a tökéletességre törekszik, a legapróbb részletekig személyesen felügyeli projektjeit, egészen a jellegzetes egzotikus cserepes orchidea tökéletes szögbe állításáig. A kaméleonszerű színész hírnevét megszilárdítva Engin szeszélyes hullámokkal formázza a haját, drága öltönyöket visel, és imázsának megfelelően a legjobb éttermekben étkezik. Ránézésre úgy tűnik, a gyönyörű semmiben sem szenved hiányt, de mint tudjuk, az élet soha nem teljesíti minden vágyunkat, és sajnos az egymást követő orvosi beavatkozások ellenére sem sikerül Yeşimnek teherbe esnie. Azonban éppen akkor, amikor elkezdjük megismerni a szereplőket, egy étteremben furcsa incidens történik, Kerem felemel egy poharat, és szándékosan leejti, hogy a feleségével folytatott beszélgetés végére pontot tegyen. A rossz modor nyilvános bemutatása jól szemlélteti Kerem saját élete feletti diadalmas uralmát, és ezzel demonstrálja arroganciáját. Nem is tudja, hogy az üveg összetörésével Kerem hirtelen megkísérti a sorsot.
Engin második filmje, a Bi Küçük Eylül Meselesi, olyan, mint egy kis ékszer. A filmet Kerem Deren írta és rendezte, és Engin mellett a másik főszerepet a gyönyörű Farah Zeynep Abdullah alakítja. A film Christopher Nolan-szerű technikára épül, és ide-oda mozgatja a film történetét az időben, a főszereplő lelkiállapotának közeli másolataként. Egy autóbalesetben megsérült Eylül (Farah) arra a felismerésre ébred, hogy elfelejtette az elmúlt hónapot, amelyről később rájön, hogy Bozcaada szigetén töltötte. Az átmeneti amnéziája miatti állandó nyugtalanság gyötri, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy visszamenjen a szigetre, ahol egy kis fehér kutyával találkozik, aki homályosan ismerősnek tűnik neki.
Azon a különleges napon készült fotók közül egy különösen felkeltette az érdeklődésemet.
Noha a sorozat termékeny talajt kínál további filozófiai töprengésekhez, jelen elemzés csak a főszereplő, vagyis Mustafa Bulut előadására vonatkozik, aki az ellentmondások lenyűgöző tanulmánya. Egy antihős, ahogy a szó is sugallja, nem biztos, hogy jó, erkölcsileg egyenes vagy akár rokonszenvet sem érdemel. Őt egy kiváló női írónő alkotta meg és egy huszonnyolc éves színész kiemelkedően formálta meg. Mustafa Bulut ritka példája annak, hogy egy rendkívüli színész rétegzett, érzékeny interpretációjának köszönhetően puszta erejével sikerül felülmúlnia a klasszikus hősökhöz szokott drámai hatást. Jelenetről jelenetre Engin Akyürek és Engin Daltan Düzyantan Mustafa Bulut, illetve doktor Serdar Batur szerepében az egyik férfi szenvedélye és amoralitása, valamint a másik jósága közötti összetett kontrasztot hozza létre. A két férfi közötti konfliktus nem egyszerűen annak a ténynek köszönhető, hogy ugyanazt a nőt szeretik, az őzike szemű Narint, aki egyben Mustafa első unokatestvére is, hanem az egyes emberek által képviselt előzetes elképzelések eredménye. Serdar számára Mustafa egy kegyetlen, uralkodó, érzéketlen, erőszakos férfi megtestesítője, aki lelkiismeret-furdalás nélkül visszaél apja kiváltságaival és tekintélyével.
